Állandó kiállításaink

Állandó kiállításaink

A Csornai Múzeumban négy állandó kiállítással várjuk a látogatókat:

Ars Sacra – Maga az Egyetemesség – Hertay Mária Képzőművészeti fogadótárlata
 

A Múzeumba belépve rögtön egy kis alapterületű, különös hangulatú összeállítás fogadja a látogatóinkat.
Hertay Mária (1932-2018) rézkarcai, grafikái és tűzzománcai harmonikus összeállításban mutatják be, miképp válhat minden alkotás szakrális tartalmúvá, nem csupán a közvetlen bibliai utalású „Magvető I-IV.” ciklus, vagy a Napba öltözött Asszony, de egy egyszerű csendélet vagy tájkép is. A kiállításban a látogató felfedezheti a hit legmélyebb rétegeit, és alaposan elmerülve önmagát is megtalálhatja – visszatükröződve a képeken. A Munkácsy-díjas művész további alkotásai emeletünkön tekinthetők meg.

A Történelem Peremén – A Rábaköz Szívében. Csorna területének története. Helytörténeti kiállítás.
 

Helytörténeti kiállításunk a klasszikus vitrines rendszert kiegészítően gazdag diorámákon és enteriőrökön át mutatják be településünk történetének fordulópontjait, meghatározó eseményeit.
A város területének legkorábbi lelete egy pattintott mezolit kőeszköz. A 8.000 éves lelettől indulva bemutatjuk az évezredeken át végigkövethető régészeti horizontokat, majd a premontrei megtelepedést. Csorna legfontosabb történeti identitáspontja az 1849. június 13-án lezajlott győztes csata volt, a szabadságharc utolsó nagy győzelme, amelynek bemutatása hangsúlyosan szerepel kiállításunkon. Bemutatjuk a XX. századot jellemző két világháború helyi vonatkozásait, a rábaköziek szerepvállalását, majd speciális megközelítésben érthetik meg a látogatók Csorna gyásznapját, 1919. június 9-két.
A helytörténeti kiállítást a polgárosodás folyamatának megjelenítése zárja, ahol bemutatjuk a városi cím elnyerésének is a díszoklevelét.
A három termes kiállításhoz kapcsolódóan a földszinti folyosón a helyi történelmet alakító, Csorna életében meghatározó szerepet betöltő személyeket mutatjuk be, valamint látogatóink betérhetnek egy századfordulós hangulatot tükröző szatócsboltba is.

 

 

Csornai vásárok és mesterségek – A városi és népi kultúra évszázadai a Rábaközben.
 

Az 1878-ban elkészült kovácsolt vas kapuzattal lezárt prépostlépcsőn jutunk fel az emeleti kiállításainkhoz.
A rábaközi paraszti kultúra megismerését egy gazdálkodást bemutató dióráma megtekintésével kezdhetjük, amely után az udvarba, majd a lakóházba is bepillanthatunk. A tisztaszoba a népi díszítőművészet és lakáskultúra mellett a népi vallásosság mélyebb rétegeit is megvilágítja. Megszemlélhetjük a diagonális elrendezésű szobában a szentsarkot, a Mária-házat, az oltárszerűen kialakított sublótot, és az egyedülálló díszítésű ómáriumot.
A magánszféra kereteiből kilépve a Mesterségek utcájára jutunk, ahol a vidék legjellegzetesebb mesterségeit láthatjuk, a szabó-, a kékfestő-, a fazekas- és a csizmadiaműhelyeket.
A munkás hétköznapok után a kiállítás utolsó terme az ünnepeket mutatja be, valamint az ünnepek legszebb kísérőjét a csornai népviseletet. A népviselet felöltése nem egyszerűen az ünnep megtisztelése volt, de pontos képet adott viselőjének koráról, állapotáról, vallásáról, vagyoni helyzetéről.
Az emeleti folyosón a búcsújárás hagyományaival ismerkedhetünk meg, továbbá a népművészet két kiemelkedően értékes ágával, a hímzőkultúrával és a pásztorfaragásokkal.
A folyosón kaptak helyett a páratlanul értékes mestergerendák, amelyek egyszerre gyönyörű népművészeti alkotások és fontos történeti források.

„… visszatérnek majd mert mulandók” – Horváth Róbert Lóránd naiv szobrászművész kamaratárlata.
 

Horváth Róbert (1951-) csornai naív szobrász kamaratárlatának címét unkabátyjának, Horváth Elemérnek (1933-2017), a sokszorosan kitűntetett költőnek egy verséből kölcsönöztük. Horváth Róbert autiodidakta módon fordult a művészet felé, aminek segítségével a csornai és rábaközi múltnak, hitvilágnak, életeszményeknek a megjelenítésére törekszik.
Horváth Róbert kisplasztikái túlmutatnak az önkifejezésen, azt üzenik, találjuk meg a legapróbb töredékekben, a legkisebb részletekben is azt a fogódzót, ami szülőföldünkhöz köt.
A kamaratárlat az igazgatói iroda egykori előterében, az emeleti folyosó végén tekinthető meg.