Településcímer változása

Településcímer változása

CSORNA CÍMERÉNEK TÖRTÉNETI VÁLTOZÁSAI

A címer egy-egy nemes személynek, intézménynek, testületnek vagy településének az elsődleges identifikációja (azonosítója). Elnevezése több nyelven is összecseng a „fegyver” szóval (pl. német: Wappen-Wafen), részben, mert elsődlegesen pajzsokon jelent meg, részben mert a címer haderőket fogott össze, alattuk és nevükben vonultak harcba a lovagok, illetve a címerképes pecsét szentesített és hitelesített jogi erővel bíró döntéseket.

A címerkép beszédesen mutatja be viselőjének történetét, eszményeit, ezért tanulságos áttekintenünk településünk címerének kialakulását, változásait.

A Csorna előzményeként létrejött falunak nem volt önálló címere, a változó határok között mozgó település mindenkori birtokosának címerét érezhette magáénak, esetenként harcra kötelezett jobbágyai a középkorban Osl, Csornai, Kanizsai, Nádasdy, Thuróczy, Török, Nyáry zászlók és pajzsok védelmében és védelméért küzdöttek.

A Habsburg közigazgatási átszervezések időszakából, a XVIII. századból ismerjük Csornáról az első településcímereket. Csorna Prépostszere és Hercegszere a XIX. századig különálló volt, eltérő birtokviszonnyal, eltérő joghatósággal. Az egységes, közös település címer csak 1852-ben jelent meg, majd a történelem viharaiban többször is változott napjainkig.

A kétpólusú, osztottan világi- és egyházi birtokban álló mezővárosnak prépostsági birtokban levő részéről való az első ismert címerkép, a Prépostszer 1778-ból fennmaradt pecsétnyomójáról. A SIG(ILLUM) ∙ COMVNIT(ATIS) ∙ PRAEPOSITVRAE ∙ CSORN(ENSIS) köriratban Szent Mihály arkangyal alakját láthatjuk, aki jobbjában lángpallost, baljában mérleget ábrázoló pajzsot tart. Ez a pecsétkép 1786-ban némiképp módosul, az arkangyal baljában ekkor már egy ekevas szerepel.[1]

Hercegszer a Nyáry-család fiági kihalását követően házasság útján jutott az Esterházyak birtokába, Nyáry Krisztina és Esterházy Miklós 1624-ben kötött esküvőjét követően. Első ismert településcímere egyidős a Prépostszerével, 1778-ból való. Körirata: CHORNA ∙ VAROS ∙ PEOCHETTIR. Negyedelt körpajzsának 1-2. mezőjében egy-egy fejével felfelé fordított ásó látható, 3. mezőjében hegyével lefelé, a heraldikai (címertani – a pajzson viselt képek iránymeghatározásait mindig a pajzsot tartó szemszögéből kell érteni) balra nézően egy ekevas van, a 4. mezőben pedig egy csoroszlya. 1810-ben a körirat változása mellett a kép is leegyszerűsödött: a CHORNA ∙ HERTZEG ∙ RESZ felirat egy osztatlan kerek pajzson két álló búzakalász között egy felfelé néző ekevasat fog körbe.[2]

Csorna birtokrészeinek egyesítése 1850-ben történt meg, a Helyhatóság rendelete nyomán: „Prépost und Herczegszer Gemeinde zu Csorna, werden in eine Gemeinde zusammen zu fließen”[3] Az egyesített település első címerében még csupán a felirat szerepelt, pecsétkép (címerkép) nélkül: CSORNA MEZŐ VÁROS 1852, amely feliratot alul szárukkal összefonódó két pálmalevél fogott össze.[4] Még ugyanebben az évben megjelent azonban az 1849. június 13-i csornai csatára utaló módon Szent Antal alakja. Páduai Szent Antal jobbjában ötágú liliomot tart, balján Kis Jézus ül, kezében földgömböt tartva.[5] Az ábrázolás jellege fontos és egészen különös adalék a Bach-korszakhoz is, amely a kiegyezést 15 évvel megelőző időben már engedélyezte ezt a címerképet, hiszen Szent Antal itt egyértelműen a település legfontosabb identitáspontjaként utal a szabadságharc győztes csatájára, amelyben Wyss vezérőrnagy is elesett. 1852-ben Felix zu Schwarzenberg halála után Ferenc József már az alkotmányos kormányzás látszatát sem tudta/akarta őrizni, kezdetét vette a neoabszolutizmus. S miközben az országban hol elszigetelten, hol reményt ébresztően többfelé is fegyveres lázadások robbantak ki ellene (Libényi-féle merénylet, Noszlopy-felkelés, Makk-felkelés, Rózsa-szabadcsapat működése, emigrációs szervezkedések) Csorna büszkén, de békésen hirdette csodálatos győzelmének emlékét. (Hasonló okos hagyománytisztelet eredményeképp Csornán állíthatták fel az ország első honvédemlékművét – szintén még a kiegyezés előtt, 1861-ben.)

A Szent Antal-féle címer végigkísérte településünket a világháborúkban, és csak a II. világháborút követő radikális átalakulások szorították ki – átmenetileg – a címerből.

1968-ban a Rábaközi Napok keretében született meg a község új címere. Gótikus pajzson minden heraldikai szabályt felrúgva láthatjuk a korszak identitástudatának torz ábrázolását. A háromfelé osztott pajzs első (jobb felső) mezőjében az ötágú vörös csillag alatt Szent Antalt felváltva huszárszablya utal az 1849. évi csatára, ám a szablya íve fordított, az ábrázolás önmagában is hibás. A két elem közös mezőben ráadásul eltérő korszak eltérő eszmeiségét próbálja egyesíteni. Alatta a jobb alsó mezőben egy jobbra néző kócsag áll, a Hanság jellegzetes gázlómadara. A heraldikai bal oldali mező osztatlan, benne felül alap nélkül lebegő módon láthatjuk a premontrei prépostság akkoriban járási tanácsi székhelyként ábrázolt épületét, alatta két búzakalászt, ami talán az egykori hercegszeri címerképre vezethető vissza.[6] Ez a címer 1968-71 között volt hivatalos (illetve átmenetileg 1974-ig még használták), a várossá avatást követően Pődör Pál kezdeményezésére új címer kiírására került sor. Az első tervezet Tompos Ernő heraldikus kezdeményezésére született meg.[7] Ő kétosztatú gótikus címerpajzsot tervezett, melynek felső keskeny sávjában ezüst alapon vörös csillagos szárnyas vasúti kerék utalt volna a város központi fekvésére, folyamatosan bővülő infrastruktúrájára, közlekedési csomóponti szerepére. Alatta vörös alapon arany színű, szárában kapcsolódó búzakalászokkal keretelve felfelé néző ekevasat láthatunk, Tompos Ernő magyarázata szerint ez a szimbólumrendszer kapcsolat össze a két történeti városrészt (szert), valójában egyértelműbben utal Hercegszerre. A címertervet a Képző- és Iparművészeti Lektorátus elutasította, ezt követően Csorna Város Tanácsa 4./1974./XI.10./ Tr. számú tanácsrendeletben egy a korszakhoz képest fantasztikusan kidolgozott, átgondolt címert fogadott el. Az álló gótikus pajzsban ezüst mezőben a korszak politikai rendszerjelképe (vörös csillag) mellett a társadalmi berendezkedésre utaló fogaskereket és kalászt láthatunk a fejlődő gazdasági életre és a társadalom jellegére utalóan, középen a középkortól meghatározó vásártartásra utaló caduceus botot (Merkúr-bot).[8] Az alsó zöld mezőben kék stilizált madár látható, amelyet ma sasként értelmezünk, és a körültekintő tervezés miatt úgy gondoljuk, nem zárhatjuk ki, ez a sasmadár, mely az erő, a hatalom, és a zöld földdel szinkronban az eget megtestesítő, tehát a mindenséget kifejező madár egyben az Osl család ősi, a Kanizsaiak által is követett címermotívumára utal (saskarom), mintegy annak kiteljesítése.

1989-ben, a rendszerváltás követően a város visszanyúlt az identitástudatát leginkább meghatározó Szent Antalos címerképhez, és az önkormányzat végül 1992-ben Farkas Bea grafikusművész egyedi megjelenítésű – a klasszikus egyházi ikonográfiától eltérő – ábrázolását fogadta el. A címer jellemzője, hogy a díszes, aranykeretes ívelt talpú gótikus pajzsban a szembenéző szent nem barna rendi viseletben látható, hanem vörös tunikát hord zöld lepellel – megjelenítve magyar nemzeti színeinket. A fiatal tonzúrás szerzetesfő helyett idős, ősz hajú, szakállas arcot láthatunk, aminek áttételes értelmezése nem egyértelmű, talán a történelmi múltra utal. A jobbjában tartott ötágú liliom az új címeren háromágú, a balon ülő Gyermek koronázott, de földgömböt már nem tart.

Napjainkban ez a címer képviseli Csorna Városát, amely zászlónkon is megjelenik, ami zöld-ezüst színű, és a központi címer alatt arany színben olvasható ívelt vonalvezetéssel Csorna neve.

[1] Horváth Zoltán: A jobbágyvilág alkonya Sopron megyében. Budapest, 1976. (221. p.); Néma Sándor: Töredékek a 18. századi községi pecsétek köriratainak értelmezéséhez, az egy településen élők pecséthasználatához. In: Soproni Szemle 2013/3. 272-277. pp. (276. p.); CSM HA 140-74; CSM HA 602-603-2002. (Tompos Ernő)

[2] Horváth Zoltán: A jobbágyvilág alkonya Sopron megyében. Budapest, 1976. (221. p.); Néma Sándor: Töredékek a 18. századi községi pecsétek köriratainak értelmezéséhez, az egy településen élők pecséthasználatához. In: Soproni Szemle 2013/3. 272-277. pp. (276-277. pp.); CSM HA 140-74; CSM HA 602-603-2002. (Tompos Ernő)

[3] CSM HA 140-74; CSM HA 602-603-2002. (Tompos Ernő)

[4] Horváth Zoltán: A jobbágyvilág alkonya Sopron megyében. Budapest, 1976. (221. p.)

[5] Horváth Zoltán: A jobbágyvilág alkonya Sopron megyében. Budapest, 1976. (221. p.)

[6] „A Történelem Peremén – A Rábaköz Szívében” Helytörténeti kiállítás

[7] CSM HA 140-74; CSM HA 602-603-2002. (Tompos Ernő)

[8] CSM HA 603-2002. (Pődör Pál)

A.Á.